A burkolatok kopásállóságát PEI skálán határozzák meg. Minél nagyobb a PEI érték, annál jobb az adott lap kopásállósága.
A kopásállóság a hideg vagy meleg burkolólapok mechanikai jellegű terheléssel, igénybevétellel szembeni ellenálló képességet mutatja. Minél nagyobb igénybevételnek kitett felületet szeretnénk burkolni, válasszunk annál nagyobb kopásállósági értékkel rendelkező burkolólapot.
A hidegburkolatok karc-, és kopásállóságát kétféle skálán mérik. A mély kopásállóságot a PEI érték mutatja, a karcállóságot vagy felületi karckeménységet a MOSH skála határozza meg.
A PEI érték I. és V. között mutatja a kopásállóságot.
PEI I.: nagyon gyenge, kizárólag olyan helyiségekbe javasolt, ahol nagyon kis forgalom van, lágy talpú lábbeliben (zokniban) használjuk csak, ahová közvetlenül az utcáról, utcai cipőben nem lépünk.
PEI II: gyenge kopásállóság, pl. fürdőszobába, más, kis forgalmú helyiségekbe alkalmazható
PEI III: közepes kopásállóság, pl.: nappali, fürdőszoba, hálószoba burkolataként alkalmas
PEI IV: erős kopásállóság, már előszoba, konyha, eladóterek burkolására is alkalmas
PEI V: nagyon erős kopásállóság, kültéri burkolat (ha egyéb, kültéri burkolatoknál megkövetelt feltételeknek is megfelel), nagy forgalmú létesítmények burkolására is alkalmas.
Az adott lap felületi karckeménysége határozza meg a karcállóságot, melyet a MOHS skála jelöl. A MOHS skála 1 és 10 közötti értékekkel (1 a leggyengébb, 10 a legmasszívabb) határozza meg a felületi karckeménységet.
